Rendkívüli települési támogatás

Rendkívüli települési támogatás

Jogszabályi háttér

• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
• A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet
• Gyenesdiás Nagyközség Képviselő-testületének 12/2020. (XI.6.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról

Eljárás ismertetése

1. Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, akik önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, elemi kár elhárításához, közüzemi díjak kifizetéséhez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul, és családjában az egy főre számított havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át (114 000 Ft-ot), egyedülálló esetében a 450 %-át (128 250 Ft-ot).

2. Az 1. bekezdésben meghatározott többletkiadásokat hitelt érdemlő módon igazolni kell.

3. Rendkívüli települési támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható.

4. Természetbeni ellátásként kell megállapítani a rendkívüli települési támogatást, ha
a) a kérelem erre irányul, vagy
b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik.

5. A természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás formája lehet: élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, közüzemi díjak szolgáltató részére történő közvetlen kiegyenlítése, a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díjának szolgáltató felé történő kifizetése.

6. A rendkívüli települési támogatás egyszeri összegének felső határa alkalmanként maximum 25 000 forint lehet.

7. Egy naptári éven belül ugyanaz a család, illetve személy összesen négy alkalommal részesíthető rendkívüli települési támogatásban, beleértve a természetbeni ellátásként nyújtott települési támogatást is.

8. A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetve az terjesztheti elő, aki ilyen helyzetről tudomást szerez. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalbeli megindításáról intézkedhet.
9. Indokolt esetben a segély felvételére a jogosultakon kívül felhatalmazható a korlátozottan cselekvőképes fiatalkorú személy, gyermekvédelemmel foglalkozó személy, hivatásos pártfogó, családgondozó is.

10. Indokolt esetben a támogatásban részesített személy kötelezhető a támogatás felhasználásáról történő elszámolására. A határozatban a felhasználás célját ez esetben meg kell határozni.

11. Rendkívül indokolt esetben az 1. bekezdésben meghatározott jövedelemtől és a 6. bekezdésben meghatározott felső határ összegétől méltányosság címén el lehet térni.

12. A 11. bekezdés szerint megállapított támogatás egy évben egy alkalommal állapítható meg.

13. Időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd a kérelmező, ha
a) legalább két hónapos közüzemi díj tartozása van,
b) nyugdíjazása folyamatban van, de ellátásban nem részesül,
c) egyéb igazolt rendkívüli kiadása keletkezett,
d) gyermeke iskoláztatása, étkeztetése nem megfelelő,
e) lakhatásának elvesztése, közüzemi szolgáltatás megszűnése áll fenn,
f) gyermeke betegsége, kezelése miatt váratlan kiadásai merülnek fel,
g) önhibáján kívül tartósan munkanélküli.

14. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen:
a) a hosszabb ideig történő kórházi gyógykezelés, tartós betegség, baleset miatti jelentős jövedelem kiesés,
b) elemi kár, bűncselekmény miatti kár.

A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a szükséges dokumentumokkal, személyesen vagy meghatalmazottján keresztül a Gyenesdiási Közös Önkormányzati Hivatalban (8315 Gyenesdiás, Kossuth L. u. 97. 1. em. 12. iroda) vagy postai úton lehet benyújtani.

A kérelem iktatása után az ügyintéző megvizsgálja, hogy a kérelem fel van-e szerelve a jogszabályban előírt szükséges mellékletekkel. Amennyiben hiányosságot tapasztal, 8 napon belül (a hiányok pontos megjelölésével, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel, határidő megjelölésével, végzésben) hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. Ha a kötelezett a megadott határidőn belül nem teljesíti hiánypótlási kötelezettségét, és a határidő meghosszabbítását nem kéri, úgy az ügyintéző végzéssel megszünteti az eljárást. A rendkívüli települési támogatást megállapító határozatot a polgármester írja alá, majd ezt követően kézbesíthető a határozat az ügyfél részére.

Jogorvoslati lehetőségek

A polgármester határozatával szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

Eljáráshoz szükséges dokumentumok

A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó(k) részéről a kérelem beadását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolásokat:

• munkaviszonyból származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított, 30 napnál nem régebbi, a kérelem beadását megelőző havi nettó jövedelemről szóló igazolást;
• a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított éves nyugdíjösszesítőt, vagy az ellátás megállapításáról szóló határozatot, amennyiben az ellátás megállapítására a tárgyévben került sor, valamint a kérelem beadását megelőző havi nyugdíjszelvényt, vagy bankszámlakivonatot;
• egyéb rendszeres, a Járási Hivatal által folyósított, pénzellátásra vonatkozó, 30 napnál nem régebbi igazolást, valamint a kérelem beadását megelőző havi ellátás összegét igazoló postai szelvényt, vagy bankszámlakivonatot;
• a kérelem beadása idején regisztrált álláskereső esetén a Járási Hivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolást - ellátatlan regisztrált álláskereső esetén az igazolásnak tartalmaznia kell, hogy ellátásban nem részesül -, valamint, amennyiben a regisztrált álláskereső ellátásban részesül, mellékelni kell a kérelem beadását megelőző havi ellátás összegét igazoló postai szelvényt, vagy bankszámlakivonatot;
• családtámogatási ellátások igazolására a kérelem beadását megelőző havi postai szelvényt vagy bankszámlakivonatot;
• vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem beadását megelőző 12 hónap egy havi átlagjövedelme számításához szükséges, a lezárt adóévről szóló, az állami adóhatóság által kiadott jövedelemigazolást, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelő vagy a kérelmező által kiállított jövedelemnyilatkozatot;
• a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevényt vagy bankszámlakivonatot, illetve az összeg átvételéről szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozatot;
• a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzést, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított iratot;
• állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén Gyámhivatal határozatát;
• amennyiben kérelmező, vagy családtagja ápolási díjra jogosult az ellátást megállapító hatóság határozatának másolatát;
• ösztöndíj összegét igazoló, a kérelem beadását megelőző havi postai szelvényt vagy bankszámlakivonatot;
• nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozatot;
• amennyiben a kérelmező vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó közeli hozzátartozója rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot;
• egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát.
• 30 napnál nem régebbi igazolást a 16. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek, fiatal felnőtt tanulói vagy hallgató jogviszonyáról;

Nem minősül jövedelemnek

1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet tagja által, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,
13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel. (Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek).

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni:

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

Jövedelemszámításnál a fizetett tartásdíj összegével csökkenthető az összjövedelem.

A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

Egyéb kiegészítő információk

a) Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.
b) Háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.
c) Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
d) Család: az egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
e) Közeli hozzátartozó:
ea) a házastárs, az élettárs,
eb) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek),
ec) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
ed) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint az eb) vagy ec) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér.

Eljárási illetékek

Az eljárás illeték- és költségmentes.

Az ügyintézés határideje

Sommás eljárásban 8 nap.

Az ügyfelet megillető jogok és kötelezettségek

Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga. A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.

Melléklet:

Kérelem rendkívüli települési támogatási megállapításához