>

Hévíz, Dobogó, Biked, Cserszegtomaj, Csókakő

(Menetidő: 1 ó 38 p, távolság: 6 km, szintkülönbség: 99 m).

Hévízről utunkat először K-i, majd ÉK-i irányban kezdjük meg. Balról mocsári ciprusok (Taxodium distichum) árnyékolják utunkat. Elhagyjuk a tavat.

Elhaladva a Gyöngyös patak hídja mellett, az országút tőlünk jobbra, Keszthely felé kanyarodik, mi pedig balra É, ÉK-i irányban, az enyhén emelkedő bekötő úton haladunk tovább. Innen jól láthatjuk az ugyancsak balról emelkedő Dobogó 145 m magas csúcsát.
Az utunk mellett végighúzódó népvándorlás kori sírmezőkből előkerült sok értékes régészeti lelet még két nevezetessége van Dobogónak. Egyik az, hogy az itteni dolomitsziklában 1652/53. évben fúrt 12 méter mély kútból sikerült jó, hideg ivóvizet feltárni. Ezzel megoldódott Hévíz és Cserszegtomaj vízellátása. A másik érdekessége pedig a dolomitmurva fejtőkben dr. Darnay (Dornyay) és dr. Görgényi által felkutatott hévízes eredetű több barlangfülke, melyekben a hévizes forrásüledék több helyen még megtalálható.
Innen utunk – a keszthely-sümegi országutat átszelve – továbbhalad ÉK, K-i irányba és Biked alatt megy tovább.Utunk bal oldalán sárga háromszög jelzés mutatja a Biked csúcsára vezető utat ( 0 ó 27 p). Ezen ÉNy-i irányban indulunk. Balról alattunk egy dolomirmurvabányát mellőzünk. A Margit-kilátóhoz vezető úton juthatunk fel napjainkban a Bikedi-domb (181 m) magas csúcsára. A csúcsról szép kilátásunk van a Gyöngyös patak völgyére, Hévízre, a hévízi láprétségre, Cserszegtomaj szétszórt településére, a Keszthelyi-hegység erdőrengetegére.
Ezen a csúcson, valószínűleg a mai negyedkort megelőző harmadkor végén, a pliocén időben tört fel az őshévíz. Ennek a feltörésnek, mely mintegy 65 m-rel van magasabban a mai hévízi völgyfenéknél, az erózió völgyvájó hatására szállott alá a vize az eltelt hosszú évezredek alatt, és foglalta el a völgyfenék legmélyebb pontját, a hévízi forrástavat.
A Bikeden feltárt kőbányában beszédes jeleit láthatjuk a föld mélyéből feltört hévíz munkájának.
Visszatérve Biked csúcsáról (a bikedi út oda-vissza összesen 15 p), tovább haladunk a cserszegtomaji szőlők, gyümölcsösök és szétszórt házak között vezető úton. Keresztútnál, eddigi irányunkat megtartva balra fordulva, bekanyarodunk a keszthely-cserszegtomaj-rezi útba. Itt találkozunk össze a Keszthelyről Rezibe vezető piros jelzéssel, mellyel együtt É-i irányban haladunk. A temetőnél, az útkereszteződésnél jobbról, betonlappal lezárt kúthoz (Kútbarlang) érkezünk.
A barlang folyosói több száz méteres bonyolult labirintus-rendszert alkotnak. A barlang teljesen száraz. Nagyon finom, lisztszerű homok van a járatok alján. A falakon, az oszlopok lábán és több helyen a mennyezeten is nagy mennyiségű kristályképződmény Pazar pompával csillog a lámpafényben, és mesebeli tündérországgá varázsolja a barlangot. Különösen sok a gipszkristály, az aragonit- és limonitképződmény.
A tomaji temetőkápolnánál ÉK-re, jobbra fordulunk. Átlépve a keszthely-rezi országúton, utunk nagyjában szintben kanyarogva vezet ÉK-i irányba egy hármas útelágazásig. É-i irányba megyünk tovább és ÉK-re szintben haladva érjük el Csókakő hatalmas (260 m) szikláit (1 ó 11 p).Innen rövid úton az újonnan készült Szent István térre ereszkedünk le utunk végén a legközelebbi buszmegállóhoz.

Túratérkép megtekintése >>

Turisztikai oldalunk

gyenesdias-destour-portal

Eseménynaptár

2019. Aug
H K Sz Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
2019.08.22. 11:24

Testvértelepülésünk