01

02

03

04

05

06

07

Intézmények

RENDELŐINTÉZETEK

Háziorvosi rendelő – dr. Vajda Gábor
Cím: 8315 Gyenesdiás, Jókai u. 3. Tel: +36/83 316-823

Rendelési idő:
H: 8.00-13.00
K: 12.00-17.00
SZ: 8.00-13.00
CS: 8.00-13.00
P: 8.00-13.00

Ügyelet:
Hétköznap 17.00-7.00
Hétvégén: péntek 17.00 – hétfő 7.00
Helye: Városi Kórház Keszthely, Ady E. u. 2. Tel: +36/83 311-160/2810 vagy +36/83 315-995

Gyermekorvosi rendelő – dr. Takács Ágnes
Cím: 8315 Gyenesdiás, Jókai u. 3.

Betegrendelés:
Gyenesdiás:
H – P: 7.30 – 9.00
Tel: 83/316-826
Vonyarcvashegy:
H – P: 9.30 – 11.00
Tel: 83/348-043

Csecsemő tanácsadás:
Gyenesdiás: Csütörtök: 13.00 – 14.00
(Vonyarcvashegy: Kedd: 13.00 – 14.00)

Vidéki ügyelet:
Keszthely, Ady u.2. Tel: 83/311-060
H – P: 16.00 – 07.00
Szombat – Vasárnap – Ünnepnap: 08.00 – 08:00

Fogászat – dr. Novák Zsuzsanna
Cím: 8315 Gyenesdiás, Petőfi u. 22. Tel/fax: +36/83 316-429; Mobil: +36/30 93-62-187
e-mail: drnovak.zsuzsanna@t-online.hu

Rendelési idő:
H: 13.00-18.00
K: 8,00-13,00
SZ: 8,00-13,00 (iskolafogászat)
CS: 13.00-18.00
P: 8,00-13,00

Szent Ilona Patika
Cím: Gyenesdiás, Kossuth L. u. 85.
Tel.: 83/516-010

Nyitvatartás: H-P: 8-18, Szo: 8-13

Fürdőkultúra fejlődése és az egészségügy

Gyenesdiás az ötvenes évek óta sajátos fejlődésen ment keresztül. A korábbi hegyközség szerkezetére jellemző szórtság ma is érzékelhető. A ’60-as évektől a nagyobb területeket felparcellázták, oda a vásárlók üdülőt, vagy lakóházakat építettek. A helyi lakosságnak a területek értékesítéséből jelentős bevételük származott, amivel maguknak meglehetős polgári életmódot tudtak biztosítani. (MAROSVÁRI 1997)

A község mai lakossága is jellegzetes életmódot folytat, melynek egyik oka Keszthely közelsége.
Az aktív lakosság egy része nem helyi származású, munkahelyük révén jobban a városhoz kötődnek. A lakosság másik része lakásán kívül más vonatkozásban is érdekelt, itt dolgozik, gyermeke ide jár iskolába, itt van vállalkozása is. Ők már aktívabbak a helyi közélet és helyi kultúra vonatkozásában is.

A település újkori történelme során – egészségkultúráját tekintve – bizonyára előbbre járt a magyar falvak többségénél.
Döntő oka ennek Keszthely és annak birtokosa – a Festetics család volt. A Keszthelyre telepített mesteremberek (Németországból), a Keszthelyről a hegyközségbe kitelepülők magasabb igényeket honosítottak meg a városban, ill. a községben.

Festetics Kristóf a XVIII. század derekán egy mestert hozatott Keszthelyre, aki szappanfőzéssel is foglalkozott. Később 1754-ben 200 Ft-ot adott a városban működő ferences szerzeteseknek, hogy gyógyszertárat alapítsanak. 1756-ban egy ezred orvosát, aki az 1759-ben alapított uradalmi kórház első orvosa lett.
Az ispotály (kórház) nemcsak betegek gyógyításával foglalkozott, hanem szeretetotthon is volt, helyet adva az öreg, munkaképtelen szegényeknek.

Keszthely közelsége mellett igen jelentős tényező volt a balatoni idegenforgalom – vele együtt a fürdőkultúra is.
A történeti áttekintésből már következtethetünk arra, hogy a Balaton mentén kialakult ősi településeken, így Gyenesdiáson is az üdülés-idegenforgalom csak a XX. század második felétől jelentett a lakosság számára elsődleges megélhetést.

Mindkét település Gyenes és Diás egyaránt a hegylábi térség és a vízpartot övező vizes mélyebb területek között, a beépítésre legalkalmasabb síkon alakult ki. Ott, ahol a "vásári út" is halad, az első járható vonalat követve. A település(eke)t körülvevő tájat északon erdők, szőlők, gyümölcsösök borították, délen pedig vizes rétek, nádas és a tó, hatalmas vízfelületével.
A megélhetést tehát elsősorban a gyümölcsös és szőlőhegyek biztosították. A réteken, legelőkön legeltetést folytattak. 1859-ben a már egyesített nagyközségben szarvasmarha, ló, sertés, juh, baromfi és méhtartás egyaránt jelentős volt. A széles nádas a nádtermelést, a tó maga pedig a horgászatot virágoztatta.

A mai Kossuth utcától északra, pincék, présházak voltak elszórtan a szőlőhegyen, szép kilátással a Balatonra, délre pedig a horgászok jellegzetes nádfedeles házai álltak. A Balatonba való lejutást a széles nádas is nehezítette, ezért kifejezetten fürdőzésre csak kevés helyen használták.
Az 1848-49-es földrendezés után a vízpartot is a földbirtokokhoz csatolták, így a vízhez való lejutás a nép számára már szinte lehetetlenné vált. A XIX-XX. század fordulója a Balaton életében is fordulópont. A parton körben, sorra nyíltak meg strandok, aminek következtében elindult a "fürdőélet".

A nagyközség mai központi strandjának őse a "diási", hivatalosan 1907-ben nyitotta meg kapuit. Megalakításával kapcsolatban Kárpáti János főtanító nevét kell megemlíteni. A fürdő lényegében a II. világháború kitöréséig bővült. A háború végén teljesen lerombolva, 1945-ben államosították.

A méretéből következően meghitt hangulatáról ismert és ma is közkedvelt gyenesi kistrand építése szinte azonnal követte a Diáson történteket. Itt Bakó Gyula, Gebauer Béla neve mellett az Oppel család nevét kell még, mint alapítókat megemlíteni. Az 1920-as évek képei már itt is élénk fürdőzésről tanúskodnak.

Algyenesnek az a része – amely most az evangélikus egyház Kapernaum néven ismert üdülője és szeretetotthona – volt valamikor dr. Bita Dezső, budapesti bencésrendi egyetemi tanár nyaralója.
(Bita-fürdő, Bita-kereszt, Bita-birtok, ezek a nevek a mai napig a község egy-egy darabját jelölik) Dr. Bita Dezső 1907-ben, a diási fürdő építése után megkezdte magánfürdőjének – Gyenesdiás harmadik fürdőjének - építését, amit később csak ő és szűk körű családja használt. Az ekkor épült kabin eltűnt, gazdája is rég halott, de emléke még ma is elevenen él. (HERNÁD 1996)

A XX. század elején létesült két fürdőegyesület által épített két (három!) strand révén vált Gyenesdiás fürdőhellyé, de a nagyvárosokból érkező üdülővendégek étkezési, tisztálkodási szokásai szintén hatással voltak a helyben lakókra.
A mindennapi kapcsolatokon túl, a szobakiadással, vendéglátással foglalkozók igyekeztek olyan körülményeket teremteni, hogy azok színvonala kielégítse a szolgáltatásokat megvásárlók igényeit. Az így kialakított komfortot aztán maguk is használatba vették.