01

02

03

04

05

06

07

Környékről induló térségi túraajánlatok

Keszthely – Felgyenes - Natúrpark Látogatóközpont (Nagymező) – Náradfő – Vállus - Kő orra – Lesenceistvánd - Tapolca

(Menetidő: 6 ó 58 p, távolság: 25 km, szintkülönbség: 349 m)

Keszthelyről a piros, a zöld, a piros + és a kék jelzésekkel együtt K-i irányba indulunk. A településről kiérve átvágunk a felgyenesi legelőn és a kék jelzést követve megérkezünk a Nagymezőre.
Utunkat innen É-i irányban folytatjuk a Meleghegy mellet, ahol elérjük az enyhén emelkedő, homokos Szorosadi utat. Tovább gyalogolva, a 349-es magassági pont és a „Messzelátó” 331 m-es csúcsa között érünk fel a tetőre. Innen továbbra is a szép szálerdőben, enyhén lejtő, árnyas úton haladunk tovább. Jelzésünk hirtelen jobbra tér, és enyhén emelkedő gyalogösvényen vezet.
Kiérünk a fennsíkra, és a Náradfőnél találkozunk a Gyenesdiás vasúti megállóhelytől ide vezetők kék + jelzéssel.
Egy nagy vízmosás fejét, az ún. „szenesgödröt” érintve kanyarodunk be Vállus községbe. Az autóbuszmegállónál egyenlőre a Várvölgy községben vezető országút mentén folytatjuk túránkat.
A kőhídnál, a patakvölgyben kanyargó gyalogösvényre jobbra letérünk az országútról. Gyalogutunk kivezet a várvölgy-tapolcai országútra, melyen jobbra fordulva haladunk tovább. Rövidesen befordulunk a Lázhegy szőlői és présházai között felfelé kanyargó földútra.
A Kőorra 402 m-es csúcsára a kék háromszög jelzésen 4 perc alatt jutunk fel. Bár észak felé korlátolt a kilátás, mégis erről a füves csúcsról nyílik a tájegység egyik legszebb körképe.
Látjuk a Somló szép haranghegyét, a polányi Hosszúhegyet. A távolban emelkedik a Dunántúl legnagyobb bazalt hegyének, a Kabhegynek 601 m magas csúcsa, az égre törő 220 méteres TV-toronnyal.
Látjuk az Agártető kettős kúpját, a bazalt sapkájától szinte teljesen megfosztott Halápot, a szabályos süveg alakú Hegyesdet, a zánkai Hegyestűt, Csobáncot, Szentgyörgy-hegyet, Badacsonyt és Szigligetet. Az itt felcsillanó Balaton somogyi partján a Fonyódi dombok tűnnek fel.
Előttünk a hatalmas Keszthelyi-hegység kiemelkedő csúcsai következnek, a Rezi vár romjai díszes Meleg-hegy hosszú vonulatáig.
Az országos kék jelzés innen a füves hegyoldalon meredeken vezet lefelé, majd átvezet egy erdőrészen.
Szőlők között gyalogolva és a temetőt mellőzve érünk be Lesenceistvánd községbe. Lesenceistvándról Lesencetomajon át térünk rá a Tapolcára vezető országútra.

Keszthely – Vadaskert – Hévíz - Gyöngyösi csárda - Rezi vár – Zalaszántó – Tátika – Sarvaly – Sümegprága- Sümeg

(Menetidő: 4 ó 45 p, távolság: 16,5 km, szintkülönbség: 308 m)

Keszthelyről ÉNy-i irányban indulunk Alsópáhok felé, majd rövidesen elérkezünk a Georgikon műemléknek nyilvánított épületéhez. Átlépve a Csókakői árok kis hídján, majd elérve a balra kiinduló, hatalmas bokrétafákkal szegélyezett utat (Fenyves allé), mely bevezet a volt vadaskertbe. Szép lomblevelű és fenyőfák, valamint bokrok között haladunk ÉNy-i irányba a szelíden lejtő gyalogúton. Kiérve a vadaskertből és átlépve a Gyöngyös patak kis hídján, jobbra az előtérben Dobogó és Biked, távolabb, pedig Cserszegtomaj és Rezi szőlőhegye, valamint a Keszhelyi-hegység hatalmas erdősége gyönyörködtet. Hévízen Gyógyfürdő Kórház épületei előtt folytatjuk utunkat.A városon keresztül gyalogolva É-i irányba, Egregy felé folytatjuk utunkat. Jobbra szép rálátásunk van a Gyöngyös patak széles völgyére, a hévízi medencére, Bikedre, Dobogóra. A harangláb után a piros jelzésű út tőlünk balra elkanyarodik, mi tovább egyenesen K-i irányba gyalogolunk.
Már messziről kiemelkedik a híres egregyi Árpád-kori műemlék templom. Átkerülünk az Óberek-csatorna medrén, majd a Gyöngyös patakon is, és rátérünk a keszthely-zalaszántói országútra. Most már ezen balra, É-ra fordulva folytatjuk túránkat. Az út jobb oldalán érintjük a betyárvilágból híres Gyöngyösi csárdát. A csárda után utunk letér az országútról, és jobbra, ÉK-re kanyarodik. Jobbra az Almás-domb marad mellettünk, majd szőlők között elérjük a Rezi fennsíkot. Innen balra nézve, már jól látjuk Rezi községet. A községbe vezető úton balra fordulunk és találkozunk a piros jelzésű úttal. A falu végén útkereszteződésen átlépve, továbbra is K-i irányba gyalogolunk a szántóföldek között. Balra kanyargó és egyre emelkedő erdei úton a tetőre érve igen szép bükkös szálerdőben, Jobbról egy töbörszerű mélyedést mellőzve érjük el a gerincvonulatot. A töbör mellett ágazik ki jobbra, ÉK-re a Sikalikja barlanghoz vezető kék barlang jelzés. Utunkból a várrom felé kiágazó kék L jelzésű úton most már rövidesen felérkezünk a rezi vár romjaihoz. A hirtelen letörő és elkeskenyülő dolomitszikla észak-déli irányú 418 m magas gerincén lévő vár építési idejét pontosan nem ismerjük. Egyesek szerint már a tatárjárás előtt megvolt. Okleveleinkben 1378-ban szerepelt először. Az országos kék jelzés vonalán továbbhaladva, előbb a Meleg-hegy tövében levő Hullai volt vízimalmot, majd Zalaszántó községet érintjük.

Hévíz- tófürdő - Bükki pincesor - Savanyós kút - Felsőpáhok

(Menetidő: 2 ó 26 p, távolság: 9 km, szintkülönbség: 95 m)

Hévízről Nemesbük irányába indulunk, a Széchenyi út mentén mellőzzük az új Városháza és az Általános Iskola épületeit, valamint a hatalmas víztornyot.
Utunk szántóföldek között vezet. Balra, a völgyben a Savanyós-patak vize csobog, míg felette a szelíden emelkedő hegyoldalban, szőlők és gyümölcsösök váltják egymást.
Elhagyjuk a 3-as kilométerkövet, majd az út erős balra kanyarodását követve átmegyünk a Savanyós-patak hídján.
Továbbgyalogolva az országút mentén, a 3,6 kilométert jelző kőnél balra ágazik el a Savanyós kúthoz vezet.

Kiérve a gerincen húzódó útra, azon balra fordulunk, és D-i irányba folytatjuk túránkat. A gerincen vonuló utunkról szép rálátásunk van Cserszegtomaj szőlőire, a Keszthelyi-hegység hatalmas erdőrengetegére, Hévízre, Keszthelyre, a szép kis Szentmihály-dombra, a Balatonra és a Zalai dombvidékre.

Közben DK-i irányt vesz utunk. Jobbra mellőzzük az 1914-es Farkas keresztet, majd beérkezünk Felsőpáhok község első házaihoz, és a jobbról kimagasló templomnál utunk végcéljához.

Hévíz – Dobogó – Biked – Cserszegtomaj - Csókakő

(Menetidő: 1 ó 38 p, távolság: 6 km, szintkülönbség: 99 m).

Hévízről utunkat először K-i, majd ÉK-i irányban kezdjük meg. Balról mocsári ciprusok (Taxodium distichum) árnyékolják utunkat. Elhagyjuk a tavat. Elhaladva a Gyöngyös patak hídja mellett, az országút tőlünk jobbra, Keszthely felé kanyarodik, mi pedig balra É, ÉK-i irányban, az enyhén emelkedő bekötő úton haladunk tovább. Innen jól láthatjuk az ugyancsak balról emelkedő Dobogó 145 m magas csúcsát.
Az utunk mellett végighúzódó népvándorlás kori sírmezőkből előkerült sok értékes régészeti lelet még két nevezetessége van Dobogónak. Egyik az, hogy az itteni dolomitsziklában 1652/53. évben fúrt 12 méter mély kútból sikerült jó, hideg ivóvizet feltárni. Ezzel megoldódott Hévíz és Cserszegtomaj vízellátása. A másik érdekessége pedig a dolomitmurva fejtőkben dr. Darnay (Dornyay) és dr. Görgényi által felkutatott hévízes eredetű több barlangfülke, melyekben a hévizes forrásüledék több helyen még megtalálható.
Innen utunk – a keszthely-sümegi országutat átszelve – továbbhalad ÉK, K-i irányba és Biked alatt megy tovább.Utunk bal oldalán sárga háromszög jelzés mutatja a Biked csúcsára vezető utat ( 0 ó 27 p). Ezen ÉNy-i irányban indulunk. Balról alattunk egy dolomirmurvabányát mellőzünk. A Margit-kilátóhoz vezető úton juthatunk fel napjainkban a Bikedi-domb (181 m) magas csúcsára. A csúcsról szép kilátásunk van a Gyöngyös patak völgyére, Hévízre, a hévízi láprétségre, Cserszegtomaj szétszórt településére, a Keszthelyi-hegység erdőrengetegére.
Ezen a csúcson, valószínűleg a mai negyedkort megelőző harmadkor végén, a pliocén időben tört fel az őshévíz. Ennek a feltörésnek, mely mintegy 65 m-rel van magasabban a mai hévízi völgyfenéknél, az erózió völgyvájó hatására szállott alá a vize az eltelt hosszú évezredek alatt, és foglalta el a völgyfenék legmélyebb pontját, a hévízi forrástavat.
A Bikeden feltárt kőbányában beszédes jeleit láthatjuk a föld mélyéből feltört hévíz munkájának.
Visszatérve Biked csúcsáról (a bikedi út oda-vissza összesen 15 p), tovább haladunk a cserszegtomaji szőlők, gyümölcsösök és szétszórt házak között vezető úton. Keresztútnál, eddigi irányunkat megtartva balra fordulva, bekanyarodunk a keszthely-cserszegtomaj-rezi útba. Itt találkozunk össze a Keszthelyről Rezibe vezető piros jelzéssel, mellyel együtt É-i irányban haladunk. A temetőnél, az útkereszteződésnél jobbról, betonlappal lezárt kúthoz (Kútbarlang) érkezünk.
A barlang folyosói több száz méteres bonyolult labirintus-rendszert alkotnak. A barlang teljesen száraz. Nagyon finom, lisztszerű homok van a járatok alján. A falakon, az oszlopok lábán és több helyen a mennyezeten is nagy mennyiségű kristályképződmény Pazar pompával csillog a lámpafényben, és mesebeli tündérországgá varázsolja a barlangot. Különösen sok a gipszkristály, az aragonit- és limonitképződmény.
A tomaji temetőkápolnánál ÉK-re, jobbra fordulunk. Átlépve a keszthely-rezi országúton, utunk nagyjában szintben kanyarogva vezet ÉK-i irányba egy hármas útelágazásig. É-i irányba megyünk tovább és ÉK-re szintben haladva érjük el Csókakő hatalmas (260 m) szikláit (1 ó 11 p).Innen rövid úton az újonnan készült Szent István térre ereszkedünk le utunk végén a legközelebbi buszmegállóhoz.

Keszthely – Selyem-hegy-Cserszegtomaj - Rezi község-Ilona völgy - Falumalmi erdészház – Zerna-patak - Zalaszántó

(Menetidő: 4 ó 06 p, távolság: 15 km, szintkülönbség: 236 m)

Keszthelyről balra kiágazó Csák György utcánál elhagyjuk Keszthely utolsó házait, majd átmegyünk a Csókakő-árok betonhídján, és kissé jobbra kanyarodva, ÉNy-i irányban gyalogolunk tovább a hévízi országút mentén.
Az első útelágazásnál jobbra, ÉK-i irányban haladó úton szőlők és gyümölcsösök között folytatjuk túránkat.
Balról, DNy, Ny-ról a hévíz – csókakői sárga jelzésű út simul utunkhoz.
Innen balra szép rálátásunk van a Bikedi-dombra, a Gyöngyös patak széles völgyére, Hévízre, a Bükki pincesorra, az egregyi templomra és a felsőpáhoki fennsíkra.
A tetőn érjük el a Szent Donát kápolnát. Balról kőkeresztet mellőzünk, majd összetalálkozunk a Hévíz-Rezi várhoz vezető országos kék jelzésű úttal.
Utunk tetőzésénél (313 m), jobbra a Rezi erdő hatalmas vonulatában, balra a Gyöngyös patak völgyében és a felette emelkedő Zalai dombokban, előttünk pedig a Kovácsi-hegyben gyönyörködhetünk.
Innen utunk nagyjában szintben halad. Jobbra útkiágazást mellőzünk és elérjük a bekerített erdő kapuját.
Átlépve a kapun, ahol a piros + jelzésű út jobbra, ÉK-i irányban a Púpos-hegy felé ágazik, ÉNy-i irányban, a szálerdőben kanyargó úton folytatjuk túránkat.
A balra kiágazó piros O jelzés vezet az Ilona völgy fejénél fakadó, kevés vizű Szent Ilona-kúthoz.
ÉNy-DK-i irányú nyiladékra érve balra fordulunk, és ÉNy-i irányban gyalogolunk tovább.

Utunk felett jobbra szép sziklaeresz ugrik elő az erdő fái közül. Balról mind közelebb húzódik utunkhoz az Ilona völgy mély vízmosása. A völgy kijáratánál érjük el az erdő szélét. Előttünk húzódik a keszthely-sümegi országút a Gráb-híddal. Az országút és az erdő között a jobbra forduló gyalogösvényen, a Nagyséd bal partja és a csemetekert között haladunk ÉK-i irányban. Utunk a kiszögellő erdősarkot átszelve éri el az innen kiágazó púpohegy-ilonavölgyi piros + jelzésű utat. Átkelve a Nagyséd patak pallóján, megpihenhetünk a Falumalmi erdészháznál.
Innen a Nagyséd jobb partján a szép, szelíd patakvölgyben, a K-i irányban húzódó szekérúton gyalogolunk. Átmegyünk a patak hídján, és balra, É-i irányban befordulunk a Zerna-patak völgyébe.
A patak bal partján nagyjából szintben kanyargó ösvényen haladunk tovább. Egy-egy kanyarodónál elő-előbukkan Zalaszántó templomtornya.
Egy jobb oldali völgy kiágazásánál pedig elénk tárul teljes szépségében Tátika bazalthegye a várrommal. Visszapillantva, Rezi várának falmaradványai fehéren világítanak felénk a kimagasló Meleg-hegyről.

Elhagyjuk a templomot és a zalaszántói autóbuszmegállóhelyhez érkezünk (1 ó 43 p).

Keszthely - Várvölgyi országút - Sátormagas alja – Sátormagas - Csetényi rét - Várvölgy község

(Menetidő: 4 ó, távolság: 14,5 km, szintkülönbség: 223 m)

Keszthelyről az országúton tovább is É-i irányban gyalogolunk. A legelővel szegélyezett út két oldalát váltakozva lomblevelű erdőkkel és fenyvesekkel borított dombok kísérik. Ebben a szép völgyben, amely a Keszthelyi-hegység legnagyobb szélbarázdája, nagyjából szintben kígyózik a keszthely-várvölgyi országút.
Jelzett utunk jobbra, K-re vág át a legelőn és bevezet az erdőbe. A sárga jelzésű út pedig továbbhalad a várvölgyi országúton.
Néhányszáz méter után É-ra fordulva a meredek, sziklás oldalon kapaszkodunk fel a Sátormagas 309 m-es csúcsára.
Innen – bár É felé a fenyőerdő korlátozza a kilátást – igen szép rálátásunk van ÉK-re a Lázhegyekre, K-re a Barbacsra, DK-re a Széktető kiemelkedő gerincére, DNy-ra Keszthelyre és a keszthelyi öbölre, Ny-ra pedig a Csókakő és a Kígyóvár hatalmas sziklái világítanak az erdőből felénk. Alattunk kanyarog a várvölgyi országút).
Visszatérve a Sátormagasról (1 ó 47 p), tovább haladunk az országút mentén. Balról útkiágazást mellőzünk, és É-i irányban, most már enyhén emelkedve gyalogolunk tovább.
Elérve az új erdei kerítést, most már emellett a szekérúton gyalogolunk É-i irányban. A kerítés sarkánál indul ki jobbra a kék + jelzésű út Vállus felé. Előbb balra, DNy-ra, majd ÉÉNy-ra haladva érjük el a Csetényi rét kútját (212 m). Jobbra a Várodtető erdős vonulatában gyönyörködhetünk. Mögötte kikandikál a Nagylázhegy, szemben Szebikére és Várvölgy községre van rálátásunk.
Áthaladunk a Csetényi patak hídján, és az eleinte enyhén, majd egyre jobban emelkedő utunk bal oldalához a Zsidi medence, jobb oldalához pedig a Csetényi-rét és a Vállusi-erdő simul.
Jobbról mellőzzük az erdésztelepre vezető bekötőutat és a kőkeresztnél elérjük a vállus-várvölgyi országutat.
Ezen balra, nagyjából É-i irányban haladunk.
Az országút legmagasabb pontjáról szép körképben gyönyörködhetünk. Balra a Zsidi medencét átszelve kígyózik a keszthely-várvölgyi országút fehér szalagja. Felette emelkedik a Meleg-hegy, Rezi-vár romjai, Zalaszántó község a Kovácsi és a Hermántó-heggyel és Tátika. Utunkkal szemben Szebike, a Rókalyuki-erdő, alatta a várvölgyi szőlők, Várvölgy község, jobbra a Lázhegyek emelkednek. Visszatekintve, pedig a nagy kiterjedésű Vállusi-erdőt és az abban végighúzódó Szentmiklósi-völgyet látjuk. Beérkezve Várvölgy községbe, az országút mellett haladunk az autóbuszmegállóig (2 ó 13 p).

Keszthely – Sömögye dűlő – Felgyenes - Büdöskúti völgy – Vadvízárok – Büdöskút puszta –Székmány - Balatonederics vasútállomás

(Menetidő: 4 ó 25 p, távolság: 16 km, szintkülönbség: 285 m)

Keszthelyről a Sömögye dűlőn keresztül elkanyarodik tőlünk balra az országos kék jelzés, a legelő szélén a faludi sík mentén gyalogolva érjük el Felgyenes első házait. Keresztezzük az Algyenes vasúti megállótól kiinduló kék + és sárga jelzésű utakat. Itt csatlakozik hozzánk az ugyancsak onnan jövő zöld jelzésű út is. Most már ezzel együtt megyünk a családi és üdülőházak között. Rövidesen a zöld jelzésű út balra elkanyarodik, mi pedig itt érjük el a Kűmell fenyőkkel koszorúzott szép szikláját. A kék háromszög jelzésen kis kitérőt tehetünk a környék egyik leglátogatottabb szabadtéri rendezvény helyszínére, a Nagymezőre. Itt kis emelkedő visz fel a csodálatos panorámájú Festetics-kilátóra, és a kikapcsolódást nyújtó Erdei Tornapályára.
A Hosszúszénarétnél összetalálkozunk a Gyenesdiás vasúti megállótól kiinduló kék + és az ott végződő zöld jelzésű turistautasokkal és ezekkel együtt haladunk ÉK-i irányban. Jobbról, kettőstörzsű ezüstnyárfánál a kék + és a zöld jelzésű út balra elkanyarodik a Pórakháti völgybe.Tovább gyalogolva a szép Büdöskúti völgyben, a Hatlábú partjánál jobbra ágazik ki a piros + jelzésű út. Itt több száz éves, magában álló bükkfaóriásban („Ferencz József fája”) gyönyörködhetünk. Továbbra is az igen enyhén emelkedő völgyi úton haladva, balról mellőzzük a Csiderkút nevű volt vízgyűjtő medencét. Nemsokára a Ló-hegy sziklája áll utunk jobb oldalán, majd balra kiágazik a szorosadi útra vezető szekérút. Útcsomópontnál a K-i irányban kiinduló és a Vadvízárokba vezető gyalogösvényen haladunk. A gyalogösvény a patakmederben folytatódik, majd éles kanyarodással megy át az árkon, és egyre emelkedve ér ki a Szorosadból jövő erdei útra. Itt jobbra, DK-i irányba fordulva érkezünk be Büdöskút-pusztára. Az erdésztelep a nagy dolomithegységnek tölcsérszerű lösz öblözetében fekszik. Az erdőkkel körülvett és jól foglalt bővízű kútjából közkedvelt telep, a turista úthálózatok találkozóhelye. (2 ó 28 p).
Az erdésztelepről DK-i irányban kiindulva, fiatal gyertyánosban – a sárga jelzéssel együtt -, emelkedő gyalogúton haladunk a csemetekert felső kapujáig. Itt utunk balra fordul és a csemetekert kerítése mellett lefelé halad. Ahol a sárga jelzésű út elkanyarodik tőlünk jobbra, a Padkő felé, a pár lépés után érintett útelágazásnál a jobb oldali úton. Balról érintjük a régi faiskolát és a Vékonycseri putrit. Ez után É-D-i irányú nyiladék keresztezi utunkat. Itt torkollik be jobbról a Bisekőről vezető piros + jelzésű út. Továbbra is a nyiladékon haladunk lefelé. Jobbról hozzánk csatlakozik a Sípostorokból jövő zöld jelzésű út. Most már azzal együtt haladunk a Székmány jobbára benőtt nyiladékában vezető, erősen vízmosásos útján, egyre meredekebben lefelé. Igen szép kilátás teszi változatossá utunkat. Jó rálátásunk van a Tapolcai-medencére és az abból kiemelkedő gyönyörű bazalthegyekre. A fenyvesben hirtelen jobbra kanyarodással vágunk át DK-i irányban a nyiladékon. A fenyves szélét elérve, utunk igen erős lejtéssel megy le a vízmosás teknőjéig. Utunkról igen szép rálátásunk van a Balatonra és Szigligetre. Eddigi utunkról hirtelen balra, K felé kanyarodással szőlők közé érünk és a szőlők között kanyargó úton haladunk lefelé. Útkereszteződésnél jobbra, egyelőre szintben folytatjuk utunkat, míg újabb útkereszteződésnél balra kanyarodva, ismét lefelé haladunk. Utunk a temető alatti mély útban balra, K-re kanyarodik, a zöld jelzésű út továbbmegy D-i irányban. A mély útból kiérve és balra mellőzve a sportpályát, a falu szélső házainál jobbra fordulunk D-i irányba, de 40 lépés után balra, K-re kanyarodva érjük el a község főutcáját, a Kossuth Lajos utcát. Itt a templom előtt jobbra, az országúton gyalogolunk tovább. A község szélső, jobb oldali utcájánál visszatér hozzánk a zöld jelzésű út. Ezzel együtt haladva érjük el Balatonederics vasútállomását (1 ó 57 p).

Gyenesdiás vasúti megálló – Vadlánlik – Tüskéslap – Naturpark Látogatóközpont (Nagymező) - Petőhegy (Berzsenyi-kilátó) - Büdöskútpuszta - Padkő-Szobakű barlang - Bélap völgy - Balatongyörök vasúti megálló

(Menetidő: 3 ó 45 p, távolság: 13 km, szintkülönbség: 270 m)

A vasúti megállótól a kék + és a zöld jelzésekkel a feldiási csordakútig együtt haladunk a 14. sz. túránál leírt útvonalon. A mára már felhagyott csordakutat elhagyva, ahol a kék + és a zöld út továbbhalad, ÉK-i irányban, a jobbra kiágazó, erősen vízmosásos, emelkedő úton gyalogolunk felfelé. Rövidesen utunktól jobbra, a hegynyeregben kiágazik a Vadlánlikhoz vezető sárga (barlang jelzésű) út, melyen 5 perc alatt érünk a barlanghoz. Utunkat továbbfolytatva és átmenve a borókás kopár hegyoldalon, érjük el a Tüskéslapot. É-i irányban vezet át gyalogösvényünk a szép fenyőerdőig. Az erdei ösvények elágazásánál, a jobb oldali gyalogúton továbbra is az öreg fenyves mellett haladunk. Átlépve a K-Ny-i irányú nyiladékon, az egyre emelkedő bal oldali úton haladunk a szálerdőben. Áthaladva a hegygerincen, találkozunk a Vonyarcvashegyről felvezető piros jelzésű úttal. Ezzel együtt, az újból egyre emelkedő úton érjük el a Pető-hegy csúcsára balra felvezető sárga háromszög és piros jelzésű ösvényt (1 ó 02 p). (Ezen az ösvényen 6 perc alatt fordulhatunk meg a Pető-hegy 355 m magas csúcsáról.) Az 1961-ben újjáépített, Berzsenyi Dánielről elnevezett kilátóról és az arról elénk táruló panorámáról a 18. sz. útleírásban emlékezünk meg. A csúcsra vezető ösvényről utunk hullámzó terepen vezet. Jobbról elérjük a Vadmező új telepítésének kerítését, és ahol az elmarad tőlünk, állandó emelkedéssel haladunk a hegygerincig. Innen már a gerinc alatt húzódó szekérúton balra, É-i irányban, jobbára szintben gyalogolunk. Utunk bal oldalán fiatal fenyves, jobbról szálerdő kísér. Balról betorkollik az Öregszéktető felől vezető piros + jelzésű út. Jobbról előbb a Cseri völgyből vezető zöld jelzésű út, majd tovább haladva, ugyancsak jobbról a Szent Mihály-domb felől jövő kék jelzésű út csatlakozik hozzánk. Most már ezekkel a jelzésekkel együtt folytatva túránkat, mellőzzük a csemetekertbe vezető széles kocsiutat és a balra, ÉK-re, a lefelé haladó gyalogösvényen, a szivattyúház érintésével érkezünk be Büdöskútpusztára (0 ó 45 p). A Büdöskút pusztáról DK-i irányban indulunk ki, és egy ideig a 10. sz. túrában leírt piros jelzéssel együtt haladunk. Ahol a piros jelzés balra, a Székmány felé tér, mi jobbra, D-re, a fiatal csepütés erdőbe fordulunk. Utunk jobb oldalán a „Padkő” szép, szálában álló dolomitszikláiban gyönyörködhetünk. Itt csatlakozik be a Kígyós völgyből vezető sárga + jelzésű út. A sziklás előtt balra, K-re eleinte szép bükkfák árnyékában felfelé haladunk. A csepütés és az öreg szálerdő találkozásánál D-re fordulunk, majd a D-i irányban kiinduló nyiladék szekérútján gyalogolunk. A tetőn húzódó nyiladékon érdemes balra felsétálni a csúcsra, ahonnan igen szép kilátásunk van a Márványkőfejtőre (434 m) és balra, a Székmány felé húzódó sziklás völgyre. Utunkat a nyiladékból Dk-re kiágazó, lefelé haladó kocsiúton folytatjuk, mely nagy kanyarodókkal, kezdetben eléggé meredeken vezet le a völgy felé. Útelágazásnál a bal oldali úton megyünk, melyen túránk egy újabb érdekes látnivalójához, a bal oldali, hatalmas sziklafalban levő Szobakű barlanghoz érkezünk (0 ó 48 p).Továbbra is megtartva eddigi irányunkat, a Fekete-hegyen elhagyott nagy nyiladékra, majd az erdőbe jobbra kanyarodó szekérútra térünk. Kiérve a Bélap hosszú rétjére, itt ágazik ki jobbra a Kígyós völgy – padkői sárga +, majd lejjebb, Bisekű felé balra a piros + jelzésű út. Ahol utunkba balról beérkezik a Balatongyörökről induló kék + jelzésű út, pár lépés után mellőzzük az erdészházat. Innen rövidesen szőlők és szántóföldek váltják fel az erdőt, és nemsokára beérkezünk Balatongyörök község első házaihoz. Balról mellőzzük a Bódis keresztet és a tűzőrtornyot. Áthaladunk a balatoni műúton és a község főutcáján gyalogolva, beérkezünk a balatongyöröki vasúti megállóhoz (1 ó 10 p).

Bélap völgy - Bisekű-Márványkőfejtő - Sárkányerdői vadászház - Balatonederics

(Menetidő: 1 ó 10 p, távolság: 3,75 km, szintkülönbség: 324 m)

Utunk a Balatongyörök-szobakő barlang-büdöskútpusztai sárga jelzésű útból, a Bélap-völgyből jobbra ágazik ki. Elhaladunk a kis csemetekert kerítése mellett, majd azt és a nagy vadkörtefát elhagyva, a vegyes állományú erdőben balra kanyarodó úton haladunk. Az árnyas erdei utunk jobb oldalán emelkedik a Bisekű hatalmas sziklafala (kerecsensólymok fészkelő helye). Megmászása 20 perces kitérőt jelent, de a fáradságért bőségesen kárpótol a sziklatetőről elénk táruló gyönyörű kilátás.
Csendben járjunk, hogy a sziklafal üregeiben fészkelő kerecsensólymokat ne zavarjuk.
Innen az enyhén emelkedő patakvölgy szekérútján haladunk tovább. Útelágazásnál a jobbra térő úton gyalogolunk.
Kiérve a széles nyiladékra, annak szekérútján egyre emelkedve folytatjuk túránkat. Az első kiemelkedő pontnál álljunk meg, hogy visszapillantva gyönyörködhessünk a Balatonra kitáruló szép kilátásban.
Utunk rövid szakaszon lefelé lejt, de elhagyva egy régi vaditató falmaradványát – a nyiladék hatalmas fái alatt – egyre meredekebben vezet tovább. Erős kapaszkodással érkezünk fel a Márványkőfejtő 434 m-es csúcsára, melyről ugyancsak szép kilátásban gyönyörködhetünk.
További utunk már nem fárasztó, mert szintben, majd enyhe lejtéssel vezet a Balatonedericset Büdüskútpusztával összekötő piros jelzésű útig. (Innen 35 perc alatt gyalogolhatunk be a piros jelzés nyomán Büdöskútpusztára.)

Vonyarcvashegy vasútállomás – Kitaibel-kilátó - Cseri kapu – Berzsenyi-kilátó – Büdöskútpuszta – Szent Miklós-forrás – Hegyes-tű - Nemesvita

(Menetidő: 2 ó 17 p, távolság: 7 km, szintkülönbség: 272 m)

A vasútállomásról kilépve, jobbra, K-i irányban indulunk el a vasútvonal mentén a Szentmihály-domb (tengerszint feletti magassága 134 m) irányába.
Itt érjük el a D-i irányban vezető kék O jelzést (0 ó 18 p), melyet követve 5 perc alatt elérkezünk a Szentmihály-domb lábánál feltörő kitűnő és igen bővizű, jól foglalt Mihály forráshoz. Itt töltsük meg kulacsunkat, mert több ivóvizet Büdöskútpuszáig nem találunk.
Erről a feketefenyővel benőtt dolomit börcről szép kilátásunk van a környező hegyekre, a Balatonra és annak somogyi partjára. A dombon álló, hangulatos, 1870-ben épült kis temetőkápolna. (A forrásig és vissza a menetidő külön 10 p).

A forráshoz tett kitérő után az előbb említet úton balra, É-i irányban haladunk a sok feltörő forrásvíztől nedves levegőn, a 71-es főútvonalig.
Erről É-i irányban haladunk, a felhagyott murvabánya felett jobbra bekanyarodunk és egyre feljebb haladunk a hegyoldalon, a szőlő és a legelő találkozási vonalán.

Zöld háromszög jelzést követve felérünk a Kitaibel-kilátóra. Innen gyönyörű panoráma tárul elénk.
Utunk a zöld jelzés mentén vonul be a hegységbe. Néhány száz méter után egy kiszélesedő tisztás mentén a Cseri kapu tárul elénk.
Ez a valamikori madármegfigyelő állomáshely, ma is nagyon szép színfoltja a hegység déli kapuzatainak.
Itt kulcsosház, padok, pihenőhely várja az erre látogató turistát.

Innen utunkat folytatva a Malacos-tetőn át jobbra nyiladékon érünk el a Berzsenyi-kilátóra vezető erdei útra. Kis pihenő fogad bennünket a kilátó tövében, amely a hosszú emelkedő után (és előtt) szusszanásnyi időt ad a túrázónak.
A Berzsenyi-kilátótól a sárga jelzésen haladunk tovább Büdöskút pusztáig.
(1 ó 59 p).
Büdöskút pusztáról észak felé haladva tovább a zöld jelzésen, először a Görbe-tető 437 m magas csúcsa mellett haladunk el, melynek során mellőzzük a Kutyasírokat.
Innen keletre a hegyoldalba leereszkedve, gyalogolva érkezünk a jó vizű Szent Miklós-forráshoz.
A Vállus közigazgatási területéhez tartozó még ma is intenzíven működő forrás egykoron egy nagy halastavat is táplált fenn a hegyen (Köves-tető) az 1700-as években, amikor még szerzetesek éltek itt.
A régi elhagyatott mészégető gödrök mellett található hajdani, Szent Miklósról címzett pálos kolostor és templom, vagyis Vállusszentmiklós, sajnos már alig látható és inkább kőrakásszerű romjai fedezhetők csupán fel itt-ott.
Még talán a legjobban kivehetők a háromoldalú apsissal záródó kis templom alapfalai. Ettől délre a kolostor helyét, már csak a kincskeresőktől és mészégetőktől szétdobált kövek és gödrök jelzik.
A halastó ill. tóka medervonala még egy kicsit követhető, de már igen feltöltődött, ami már kedvezőtlen volt a működő forrásnak és természetvédelmi problémákat is magával hozott.
A sűrű erdőből kivezető gyalogösvényről utunk éles jobbra kanyarodással a Eberi erdő gerincére jut.
Innen felmehetünk a Hegyestű 416 m magas csúcsára, mely utat 10 p kitérővel tehetünk meg.
Mára sajnos fenyőkkel benőtt, és így korlátozott kilátást nyújtó csúcs.
Ahogy gyalogolunk tovább, egyre jobban kitárul szemünk előtt a Tapolcai-medence csodálatosan szép bazalt kúpjaival.

Nemesvitáról elénk tárul a balatoni panoráma is, visszatekintve a Nagy- és Kis –hegyestű, valamint a Kő-orra gyönyörködtet.

Gyenensdiás Nagymező Natúrpark – Berzsenyi-kilátó – Büdöskútpuszta - Szentmiklós-forrás – Szentmiklós völgy – Vállus – Jáger házak (Csettegő-forrás)

(Menetidő: 2 ó 30 p, távolság: 9 km, szintkülönbség: 112 m)

A vasúti megállótól a kék + és a zöld jelzésekkel a feldiási csordakútig együtt haladunk a 14. sz. túránál leírt útvonalon. A mára már felhagyott csordakutat elhagyva, ahol a kék + és a zöld út továbbhalad, ÉK-i irányban, a jobbra kiágazó, erősen vízmosásos, emelkedő úton gyalogolunk felfelé. Rövidesen utunktól jobbra, a hegynyeregben kiágazik a Vadlánlikhoz vezető sárga (barlang jelzésű) út, melyen 5 perc alatt érünk a barlanghoz.
A dolomithegyekben ritkán előforduló barlangot feltétlenül tekintsük meg. A népiesen „Vadlánlik”-nak nevezett barlang keményebb-lazább dolomitbreccsába mélyül. Feltehető, hogy az idők folyamán emberi beavatkozással tágították a barlangot. Az, hogy az ősember is lakta volna, nem bizonyítható. A barlang fenekét szintén dolomitbreccsa takarja. Fekete fenyővel (Pinus nigra) betelepített környéke kedvelt kirándulóhely.
Utunkat továbbfolytatva és átmenve a borókás kopár hegyoldalon, érjük el a Tüskéslapot. É-i irányban vezet át gyalogösvényünk a szép fenyőerdőig. Az erdei ösvények elágazásánál, a jobb oldali gyalogúton továbbra is az öreg fenyves mellett haladunk. Átlépve a K-Ny-i irányú nyiladékon, az egyre emelkedő bal oldali úton haladunk a szálerdőben. Áthaladva a hegygerincen, találkozunk a Vonyarcvashegyről felvezető piros jelzésű úttal.
Ezzel együtt, az újból egyre emelkedő úton érjük el a Pető-hegy csúcsára balra felvezető sárga háromszög és piros jelzésű ösvényt (1 ó 02 p). (Ezen az ösvényen 6 perc alatt fordulhatunk meg a Pető-hegy 355 m magas csúcsáról.)
Az 1961-ben újjáépített, Berzsenyi Dánielről elnevezett kilátóról és az arról
elénk táruló panorámáról a 18. sz. útleírásban emlékezünk meg.
A csúcsra vezető ösvényről utunk hullámzó terepen vezet. Jobbról elérjük a Vadmező új telepítésének kerítését, és ahol az elmarad tőlünk, állandó emelkedéssel haladunk a hegygerincig. Innen már a gerinc alatt húzódó szekérúton balra, É-i irányban, jobbára szintben gyalogolunk. Utunk bal oldalán fiatal fenyves, jobbról szálerdő kísér. Balról betorkollik az Öregszéktető felől vezető piros + jelzésű út. Jobbról előbb a Cseri völgyből vezető zöld jelzésű út, majd tovább haladva, ugyancsak jobbról a Szent Mihály-domb felől jövő kék jelzésű út csatlakozik hozzánk. Most már ezekkel a jelzésekkel együtt folytatva túránkat, mellőzzük a csemetekertbe vezető széles kocsiutat és a balra, ÉK-re, a lefelé haladó gyalogösvényen, a szivattyúház érintésével érkezünk be Büdöskútpusztára (0 ó 45 p).
Innen a kék jelzésen (0 ó 54 p) érjük el Szentmiklós-kút kitűnő vizű forrását.
A forrástól a zöld + jelzésen haladunk tovább a Szentmiklós völgyben, mely a Láz-hegyek és a Szamos tető közé bevágódott szép erdei út.
Vállus előtt a Láz-hegy északkeleti dolomit szikla falában megbóvó kis Vadlánlik- nevű sziklaodútól 6 p alatt fordulhatunk meg.
A faluból kiérve a főút előtti balra kanyarodó poros útról tudjuk megközelíteni a Csettegő-forrást és a Jáger házakat.
Utunkat a szomszédos település (Várvölgy) buszmegállójánál zárhatjuk le.

Balatongyörök - Kápolnadomb (Szépkilátó) - Gargahegyi nyereg – Paphegy - Becehegy

(Menetidő: 2 ó 28 p, távolság: 8,5 km, szintkülönbség: 239 m)

A vasúti megállóhelytől a sárga jelzéssel együtt a község főutcáján, a Kossuth Lajos utcán ÉNy-i irányban indulunk. Elérve a 71-es főutat, azon jobbra fordulunk és É, ÉK-i irányban gyalogolunk. Rövidesen letérünk a főútról és bekanyarodunk jobbra a Kápolna-domb (140 m) jól kavicsozott, gondozott útjára.
A kavicsozott kocsiút elején jobbra kiágazó kék O jelzés kiépített gyalogösvényen vezet a Kápolna-domb tövében, az árnyas szomorúfűzek alatt megbúvó, igen jó vizű és szépen kiépített Római-forráshoz. (Helyreállítva: 2001-ben!)
Ugyancsak gyalogösvény vezet a Szépkilátó fenyőfáitól is. A forrás mellett ifjúsági tábor áll a természetjárók és kirándulók rendelkezésére. A forrás közelében megtalált római telephely maradványai beszédes bizonyságai annak, hogy ezt a helyet már rómaiak is szívesen lakták. Beérve a Kápolna-domb viharedzett fenyőfái alá, az ún. Szépkilátóhoz, innen élvezhetjük a Balaton-part egyik legszebb kilátását. Az itt levő padokon utunk eddigi fáradalmait is kipihenhetjük (21 p).
Körülnézve, balról a boráról híres Bece-hegy szőlőire és a hegyet koszorúzó erdőségre látunk. A Keszthelyi-hegység lábánál sejtelmes, párába burkolózva húzódik meg a Tapolcai-medence, előttünk pedig teljes szépségében bontakozik ki a Szigligeti öböl. A képet a híres „Tapolcai forgószínpad” kialudt vulkánjai, a szép „tanúhegyek” teszik változatossá. Mint a kulisszák sorakoznak egymás mellett és egymás után Szentgyörgyhegy, a várrommal ékesített Csobánc. A szigligeti Várhegyen – a régmúlt idők tanújaként –a magasba nyúló öregtorony falmaradványai rajzolódnak ki. Itt bújik elő a Gulács-hegy cukorsüvegszerű csúcsa. Mint a gyöngyszemek világítanak Szigliget fehérre meszelt házai. A római őrtorony romjait őrző Óvár (Királyné szoknyája) erdős csúcsa zárja le a szigligeti vonulatot. A háttérből magasan kiemelkedik a pusztulásában is örökszép Badacsony, melynek súlyosan megsebzett bazalttestén, mint óriási ravatalon ott feküsznek a hegy lepusztított koronájának kőoszlopai. Átnézve a somogyi partra – a Balaton opálos tükre felett – a Fonyódi-hegy kettős csúcsában gyönyörködhetünk.
Az a csodálatosan szép kép, mely a Szépkilátóról elénk tárul, kitörölhetetlenül élni fog emlékezetünkben, és még maradandóbb lesz akkor, ha gondolatban végig kísérjük ennek a tájnak sok millió éven át történt változását, mely a most megpillantott képet a Pannóniai-tenger eltűnésétől, a vulkáni erők működésének és a sivatagi korszak hatalmas szélviharainak segítségével kialakította.
A Szépkilátótól a kék + és a zöld jelzésekkel ÉNy-i irányban haladunk át a főúton és az enyhén emelkedő úton folytatjuk túránkat.
Az első útkereszteződésnél a zöld jelzésű út jobbra, É, ÉK-i irányban bekanyarodik a Pap-hegy szőlői közé.
Mi az egyre meredekebbé váló gyalogúton a fenyvesbe térünk és Ny-i irányban a kék + jelzéssel együtt meredeken oldalazva érjük el az első dombtetőt. Itt az erdei úton jobbra fordulunk, ugyanitt mellőzünk egy hatalmas dolomit-murva bányát. A kék + jelzésű út a Garga-hegyi nyeregben tőlünk elválik.
Útelágazásnál hegyesszögben, a Csereságya fejénél jobbra fordulunk és D-i, majd DK-i irányban ereszkedünk lefelé. Az erdő szélén, a balról betorkolló úttal haladva érjük el a Csalit-hegyi szőlő DNy-i-ÉK-i irányú szekérútját. Most már az itt hozzánk csatlakozó Balatongyörök-Sípostorok-Balatonederics közötti zöld jelzéssel együtt haladunk jobbra, a becei kápolna irányába.
Elérve a Szt. Háromság kápolnát balra, DK-re fordulunk és most már lefelé haladunk. Egy szép boronaház előtti útelágazásnál elválunk a jobbra eltérő zöld jelzésű úttól. Mi balra fordulva a szőlők között lefelé kanyargó hegyi úton megyünk tovább.
Bicsérdi Ferenc és Tóth Gáspár 1943-ban állított kőkeresztjét balról mellőzve, a balatoni műút irányában gyalogolunk. Elérve a műutat, azon jobbra, DNy-ra fordulunk.
Mellőzzük az autóbusz megállóhelyet, a főútról balra letérünk és elérve a vasútvonalat, bekanyarodunk Becehegy vasúti megállójához (2 ó 07 p).

Gyenesi túraajánlatok

Diási sétaút

Sétánkat Gyenesdiás vasútállomáson kezdjük. A csinos állomásépület elõdje 1903-ban egyszerû bakterház volt, amelyet több lépésben bõvítettek és 1930-ban elnyerte mai, barátságos tornácos formáját. A balatoni kerékpárutat keresztezve a Fürdõ utca kettõs vadgesztenye fasora alatt haladunk, és forduljunk jobbra a kanyargós Tanácsház utcába. Az új lakóházak és üdülõk között néha megpillantunk egy-két nádtetõs régi, aldiási épületet, hagyományos gyümölcsös és zöldséges kertet. Elõbukkan a Lápi-rét nádas, rekettyés, nyárfás zöldje, s egy éles balra fordulás után hamarosan elérünk egy parkot játszótérrel, régi udvarokból megmaradt, szép gyümölcsfákkal és orgonabokrokkal. A Havas Boldogasszony templomtól kezdõdõen látjuk a sûrûn betelepült, de mandula- és barackvirágzáskor különösen szép feldiási dombokat.

Az igen forgalmas Kossuth Lajos utcán forduljunk jobbra, és a kiépített járdán haladva sétáljunk el a Szent János-forráshoz. A vízmû létesítményei mellett védõszentjének szobra elárulja az országút alatti mélyedésben szépen foglalt forrást, tájékoztató táblával, és Léczfalvi Sándor vízmérnök tiszteletére ültetett csavartfûz emlékfával. Érdemes lesétálni a Malom utcán, gyönyörködni a Lápi-rét növényzetében, a csobogó patakvízben, a megmaradt néhány jegenyében, s elérjük a mûemléki védettségre érdemes, egykor múzeumként (1963) is berendezett Oswald-Bujtor féle vízimalom épületegyüttesét, valamint az egykori (Talabér-féle) molnárházat.

Visszafelé használjuk a forrás fölött a Kossuth utcai, terméskõbõl épült pihenõhelyet, s kissé továbbmenve, mielõtt Vonyarcra érnénk, kapaszkodjunk fel a Forrás utcán a domboldalban kanyargó Bem József utcára. Öreg vincellérház fölött megpillantjuk a Kesellõ-hegy és a Nyárjas-tetõ erdõs-füves lankáit, és a sûrûn beépített utcán a Havas Boldogasszony templomhoz (vagy diási kápolnához) érkezünk. Temetõjében a keszthelyi kõfaragó (Zitterbarth) mûhely jellegzetes szabású keresztjeivel, Szelényi Gusztáv természetkutató és Kárpáthy János tanító sírjával. Utunk során régi mogyorós és mandulás kertek maradványaiban, a Csiki és a Kárpáthy villa épületeiben, nádfedeles pincékben gyönyörködhetünk. A templom mellett a hasonló értékeket feltáró, kanyargós Darnay utcán felfelé haladva – érintve a jelenleg magántulajdonban lévõ 1644-ben épült Darnay pincét - elérjük a sárga turistajelzéssel ellátott Jókai utcát, a Tücsök-dombbal. Strapabíró cipõvel, kényelmes ruhában megtekinthetjük a Vadlánlikat. Ereszkedjünk le a Jókai utcán, amelynek végén – már Fölgyenesen – a Községháza és az iskola épületeinek szomszédságában megtekinthetjük a XIX. században épített, és jó állapotban lévõ Pásztor-házat, a klasszicizáló Szent Ilona templomot (1826), amelyben újabban hangversenyeket tartanak, körülötte a temetõt mûemlék értékû, helyreállított kõkeresztjeivel.

Erdei séták jelzetlen utakon

Kis bátorsággal, és tájékozódó képességünket próbára téve kipróbálhatjuk a régi szekérutakon, lovas ösvényeken, vadcsapásokon és nyiladékokon való bolyongás nyújtotta élményeket. A biztonság kedvéért jó, ha térképet és iránytût magunkkal viszünk.

A községháza közelében induljunk el északi irányban a település elsõ vándortanítójáról elnevezett Gödörházy utcán. Jobbról, kelet felõl a György-féle fenyves, a Pipa-hegy lankái kísérik utunkat, miközben a Varsásra érkezünk. Itt – keskeny gyalogúton –átvágunk a Lõtéri út felé, s hamarosan a Kûmell alatt vagyunk. Csak vessünk egy pillantást az út fölé magasodó, fenyvesek mögé rejtõzködõ sziklára, s haladjunk tovább É felé a Homoki utcán. A települést elhagyva homokos erdei szekérúton a Hangyálos-völgy fenyõvel elegyes cseresébe érkezünk, balról a Meleg-hegy, majd a Somogyi-kõfejtõ, jobbról a Faludi-erdõ emelkedik. Hamarosan nyiladékon útkeresztezõdéshez (1) érve, a keszthelyi határúton haladjunk. Virágos hegyi rétek, cserjések szépségét élvezhetjük. Vadászlesnél kövessük az út kanyarodását jobbra, s máris a Szénahordó út horhosában gyertyánnal elegyes cseres kocsánytalan tölgyesek árnyékában emelkedünk magasabbra. Rövid szakaszon nyiladékban haladunk keleti fõirányban, s ahol a szekérút ismét északnak fordul, kell találnunk egy, a partnak fölkapaszkodó lovas ösvényt. A bokros helyen átbujkálva láthatunk örökzöld babérboroszlánt, s visszaérünk az elõbb érintett nyiladékra, és azon haladjunk tovább kedvünk szerint. Nyiladékok keresztezõdése után elérjük a Kis-Szék-tetõ gerincét csaknem 300 m magasságban. Öreg cseresek, hagyásfás, cserjésülõ legelõerdõk, a nyiladékokon genyõte, köves váztalajon sziklai növényzet kíséri utunkat. A magaslesek gazdag vadvilágról tanúskodnak, és csendesen mozogva magunk is megpillanthatunk egy-két õzet vagy szarvast, de ne csodálkozzunk, hogy azok már korábban figyelve mozgásunkat, hamarosan futásnak erednek. A magasban egerészölyv köröz, esetleg hollók jellegzetes hangját halljuk.

Ez a nyiladék levezet a Pórakháti-völgybe, és kisebb irtásnövényzeten átvergõdve az országos kék jelzés útját tegyük meg haza, visszafelé a Kûmell felé. A másik lehetõség az, hogy visszafordulunk, de nem a Hangyálos-völgyön térünk vissza, hanem az (1) útkeresztezõdésnél a Somogyi-kõfejtõ északi oldalán fenyvessel elegyes tölgyesben haladva kimegyünk a széles szoroshadi-pilikáni útra. Útelágazásnál elhagyjuk a keszthelyi határt, és balra térünk, hogy hamarosan elérjük a Pilikáni út aszfaltcsíkját. A Meleg-hegy déli lábainál és a Szár-hegyi-legelõ fölött, régi és új házak között sétálunk a község felé. Autóbusz végállomásnál választhatjuk a Kûmell felé visszavezetõ Meleghegyi utcát, vagy jobbról a Faludi utcát, amely az elpusztult õsi község emlékoszlopa mellett a körforgalomhoz visz.

Séta Gyenesen

A községháza közelében induljunk el északi irányban a település elsõ vándortanítójáról elnevezett Gödörházy utcán. A régi pincék és polgárházak szinte eltûnnek az új épületek, gondozott díszkertek között. Jobbról, kelet felõl a György-féle fenyves, a Pipa-hegy lankái kísérik utunkat, miközben a Varsásra érkezünk. Itt – keskeny gyalogúton – átvágunk a Lõtéri út felé, s hamarosan a Kûmell sziklái alatt vagyunk. Megmászása veszélyes, sziklás, szakadékos terep. A Kûmell utcán kijutnánk a Faludi-erdõbe, de inkább a Homokos-lap és a Meleghegyi-dûlõ közötti Meleghegyi utcát válasszuk, amelyen hamarosan megérkezünk a település szélsõ házsorához, a Faludi útra. Ez a településrész lankás, napsütötte kertjeivel, új lakóépületeivel mediterrán hangulatot sugall.

Kis kitérõvel, Falud emlékoszlopának megtekintése után, a boltnál (kék és piros turistajelzés) rövid útszakasz erejéig térjünk be a Lõtéri útra, de csak azért, hogy a nyugodt, Csokonai utcát válasszuk a nádfedeles, öreg Kláminger-ház mellett. A körforgalomnál láthatjuk a kereskedelmi negyedet, és a Balatoni utcán sétáljunk le az alsógyenesi vasúti megállóhoz. A síneken túl rövid, árnyas sétaút vezet a strandhoz és a csónakkikötõhöz.

Algyenesi sétánkat folytassuk a lassan emelkedõ Széchenyi utcán. Innen láthatjuk a balaton-parti rétek maradványait, a füzeseket, nádasokat, amelyekkel a Laska-réten, a kerékpárúton közelebbrõl is megismerkedhetünk. A mellékutcákban (például Harmat utca), és a Kapernaum-domb után sétánkat a Toldi utcában folytatva, számos nádfedeles régi épületet, hagyományos építészeti és stíluselemeket megõrzött új épület látható. Szemben elõ-elõbukkan a diási kápolna. A diási nagystrandra és vitorláskikötõhöz levezetõ fõutcán, a Madách Imre utcán mi forduljunk balra, és hamarosan elérjük a remekbeszabott Vitéz-keresztet (Gyenes és Diás településrészek régi határát), és a település tengelyét képezõ Kossuth utcán visszatérhetünk sétánk indulópontjához, a Községházához.